Interjú Tóth Dániellel
2017-06-07 20:00 - Az interjút készítette: Friesz Zsolt
2017-06-07 20:00 - Az interjút készítette: Friesz Zsolt
A mai interjúnk alanya Tóth Dániel, a DAC 30 éves rutinos középpályása. Dani (ahogy csapattársai is hívják) Győrben ál, házas ember, egy kisfiú édesapja, és néhány héten belül megszületik kislánya is. A privát életben egy nyomdaipari cégnél dolgozik csomagolástechnológus-mérnökként. A csapat egyik legrutinosabb tagja, két klubban is játszott az NB III-ban.
- Mikor és hol kezdtél el ismerkedni a labdarúgással?
- 1994-ben, 8 évesen kezdtem el a focival foglalkozni a Győri ETO FC-nél. Mondhatjuk, hogy ez a klub a nevelőegyesületem.
- Az ETO után két évig a Bajcs SE-nél játszottál, majd ezutána a Budafoki LC-nél folytattad. Milyen körülmények között kerültél a fővárosi klubhoz?
- 2006-ban kezdtem el tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Főiskolán (mai nevén: Óbudai Egyetem). Kézenfekvő volt, hogy ha továbbra is focizni szeretnék a tanulmányaim mellett, akkor a fővárosban kell magamnak klubot találni. A klubkeresés eredményeként a Budafokon találtam játéklehetőséget. Bár nem volt egyszerű az edzésekre járás, mert a klub a főváros másik felén székelt, de boldog voltam, hogy kipróbálhattam magam az NB III-ban.
- A Budafok után lehúztál több évet egy másik fővárosi csapatnál is, mely ugyancsak szerepelt az NB III-ban is...
- Igen, a Budafok LC után az ESMTK-hoz kerültem, ahol további két évet töltöttem el.
- Mikor tértél vissza a Győrbe?
- 2012 februárjában tértem vissza szülővárosomba és azóta a DAC játékosa vagyok.
- Mondhatni, hogy azóta alapembere vagy a DAC-nak...
- Igen, talány minden szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy alapembernek számítottam a megye I-es csapatokban és most is, a megye III-ban.
- El tudnád mondani, milyen a DAC labdarúgójának lenni, milyen ez a közösség?
- Ez egy nagyon jó közösség. A DAC-család mindig is nagyon közel állt a szívemhez. Igazi egyéniségekkel találkoztam az itt eltöltött évek során. Szepessy mesterrel például hihetetlenül jó volt együtt dolgozni. Már a megszólalásai is élményszámba mentek. Hihetetlenül tudott ösztönözni, és tudatosítani bennünk, hogy milyen nagy múltú csapatnál is játszunk.
- Ha már az edzőkről beszélünk, milyen edzőnek tartod Kóbor Pétert?
- Nagyon jó edzőnek tartom, minden tiszteletem az övé. Tavaly nyáron az Aranyparton kezdtük vele az edzéseket a homokban. Hihetetlen munkát végzett el az elmúlt egy évben, oroszlán-szerepe van abban, hogy az idény végén a második helyen végeztünk. Nyílván a csapat is kellett hozzá, de nagyon fontos szerepet játszott Kóbor mester egyénisége, akaratereje és győzni akarása.
- Látva a szezon eleji körülményeket, gonoltad volna akkor, hogy ilyen eredménnyel zárjátok a 2016-2017-es idényt?
- Én mindig pozitívan állok a dolgokhoz és mindig a legjobban bízok, úgyhogy hittem abban, hogy szép eredményekre lehetünk képesek.
- Hogy jellemeznéd a csapatot?
- Nagyon jó közösség. Sikerült egy olyan játékosállományt összeállítani, melyben jól el lett találva a játékosok koraránya. Én ugye már inkább az idősebb játékosok közé tartozok, de nagyon sokszor tapasztaltam már, hogy sok olyan helyzet van, melyben a fiatalabbak is nagyon sokat tudnak segíteni a csapat eredményességében, sőt tőlük is sokat lehet tanulni.
- Megemlítenél kulcsjátékosokat a csapatból?
- Nyílván mindenki értékes a csapat számára. Tóni bá (Jäkl Antal) a maga tapasztalatával óriási hatással van a csapatra. Kancsó Józsi, Józsa Balázs, Pintér Dávid és Kiss Balázs is nagyon fontos szerepet tölt be a csapaton belül, de hogy a fiatalabbak közül is vannak remek teljesítmények: Feczkó Áron, Szauder Bence és Bankó Balázs is szép teljesítményt nyújtott az idény során.
- Ami téged illet, hosszú távon is a DAC-nál tervezed a jövőt?
- Hogy a jövő pontosan mit hoz, nem lehet tudni. Szeretek itt lenni. Ha az egészségem a jövőben is engedi, egy 8-10 évet még fizikailag érzek magamban ezen a szinten. Mivel jelenleg ez egy amatőr klub és minden játékos a szabadidejéből szán időt a labdarúgásra, ezért a privát élet valamilyen szinten elsőbbséget élvez. Nyílván szeretnék sokáig még a DAC-ban futballozni, de ez sokmindentől függ: egészségtől, munkától és mivel családom is van, ezért rájuk is szeretnék minél több energiát szánni.
- Ez érthető. Többször beszélgetve veled egy komoly gondolkodású tetteiért mindig felelősséget vállaló embernek ismerhettünk meg. Valószínűleg jól tudnád képviselni a későbbiekben a DAC-ot is. Gondoltál már rá, hogy a játékos-karriered befejeztével majd a labdarúgással foglalkozz?
- Mivel nagyon szeretem a labdarúgást, ezért természetesen többször eljátszottam ezzel a gondolattal. Nagy megtiszteltetés lenne a DAC berkein belül is szakmai munkát vállalni akár majd edzői, akár már munkakörben. De pont azért, mert bármit, amit csinálok szívvel és felelősségtudattal csinálok, egyelőre nem tudom elképzelni, hogy hivatásszerűen a focival foglalkozzak. Legalábbis nem a jelenlegi magyar futballközegben. Remélem, hogy ezzel a nyilatkozatommal nem fogok megbántani senkit.
- Szerintem minden olvasó érti és megérti, hogy mire gondolsz...
- Remélem.
- Reményeink szerint a csapat a megye II-ben folytatja ősztől. Véleményed szerint mire lehet képes ez a csapat ebben az osztályban?
- Szerintem megfelelő felkészüléssel és kemény munkával már a következő évben is stabil középcsapat lehetünk a megye kettőben. Aztán később kitűzhetünk esetleg még komolyabb célokat is.
- Reméljük, hogy így is lesz. Köszönöm a válaszaidat.
- Szívesen, én köszönöm a lehetőséget.
